Teret engedni az érzelmeidnek, megérteni és valóban érezni őket olyan, mintha egy sűrű erdőben való bolyongás után megérkeznél a hegytetőre, ahonnan a legtöbb fára rálátsz. Olyan, mintha a hullámok közt vergődésből átkerülnél egy csónakba, ahol még mindig nehéz lehet az evezés, de már nem érzed, hogy életveszélyben vagy. Fokozatosan lesz tere annak is, hogy elkezd látni és élvezni, ami körbevesz. Vukov Johanna pszichológus-irodalomterapeuta gondolatai.
Egy újfajta kapcsolat a belső világunkkal
Az érzelemszabályozás a „szabályozás” szó ellenére nem az érzelmek elnyomását vagy kontrollálását jelenti, hanem azt a folyamatot, amelyben elkezdjük felismerni, elfogadni, megérteni és megfelelő módon kezelni saját érzelmi állapotainkat. A jó hír pedig, hogy az érzelemszabályozás tanulható és fejleszthető képesség.
Nem a „negatív” érzelmek megszüntetése a cél, hanem az, hogy képesek legyünk biztonságos kapcsolatba kerülni saját belső világunkkal.
Az érzelemszabályozás egyben azt a belső bizalmat is jelenti, hogy az egyén képes önmagát visszakormányozni egy nyugalmi, kiegyensúlyozott állapotba még a jelentős érzelmi megterheléssel járó helyzetekben is – azt a belső meggyőződést fejezi ki, hogy a „nagy viharok” idején is rendelkezésünkre állnak olyan belső erőforrások, amelyek segítik a stabilitás helyreállítását.

Az érzelemszabályozás azt is jelenti, hogy ahelyett, hogy szivacsként szívnánk magunkba mindenki hangulatát, és állnánk értetlenül a hatalmas gubanc előtt, szépen lassan elkezdjük elkülöníteni azt, hogy mi az, ami belőlünk származik, és mi az, ami nem. Elkezdjük szétbogozni a gubancot, és megnevezni a színeit.
Ez az érzelmi tudatosság hozzájárul ahhoz, hogy az érzelmek ne kaotikus, elárasztó élményként jelenjenek meg, hanem értelmezhető és kezelhető belső állapotokká váljanak.
Azáltal, hogy jobban tudunk kapcsolódni sajátmagunkhoz, kapcsolatainkban is egészségesebb módon működhetünk.
„Az ember nem gyógyíthatja meg azt, amit nem érez” – írja Edith Eva Eger, akinek szemléletében az érzelmek megélése és kimondása teremti meg annak lehetőségét, hogy az egyén kilépjen a múlt fogságából, és új jelentést adjon a szenvedésének. Tehát a gyógyulás nem az érzések elkerülésén, hanem azokkal való bátor és együttérző szembenézésen keresztül valósul meg.
Fontos emellett, hogy az érzelmek nem kizárólag lelki jelenségek – a gondolatok és testi reakciók kölcsönösen hatnak egymásra az érzelmekkel, így az érzelemszabályozás hatékony módja gyakran a test felől történő megközelítés. Az érzelmi állapotok testi reakciók formájában is megjelennek, például a légzés megváltozásában, izomfeszülésben vagy szívritmus-változásban. A gondolatok átkeretezése vagy a kedves belső beszéd megnyugtat, az alkotás segít a testi jelzéseket és érzelmi állapotokat tudatosítani:
a belső élmények képekké vagy szavakká formálódnak, ami lehetővé teszi, hogy az érzelmeket felismerjük, megnevezzük, és így könnyebben szabályozzuk.
Hogyan támogathatja az érzelemszabályozás fejlesztését az irodalom- és képzőművészetterápia?
Az olvasás és az írás nem csupán kulturális vagy szabadidős tevékenységek, jelentős mértékben hozzájárulhatnak az érzelemszabályozás és a mentalizáció fejlődéséhez. Az irodalmi szövegek olyan projekciós és reflexiós felületet biztosítanak, amelyeken keresztül az egyén biztonságos módon tud kapcsolatba lépni saját érzelmi és belső folyamataival.
Az olvasás elősegíti az érzelmek felismerését és megnevezését, ami az érzelemszabályozás egyik alapvető eleme. A szereplők érzelmi állapotainak követése során az olvasó implicit módon gyakorolja az érzelmi azonosítást, valamint azt, hogy különbséget tegyen különböző belső állapotok között. Az érzelmek nyelvi megformálása önmagában is szabályozó hatású, mivel strukturálja és keretbe foglalja a belső élményeket.
A mentalizáció annak képessége, hogy saját és mások viselkedését belső mentális állapotokkal (érzelmekkel, gondolatokkal, vágyakkal, szándékokkal) hozzuk összefüggésbe.
Az irodalmi művek olvasása során az olvasó folyamatosan értelmezi a szereplők motivációit, dilemmáit és belső konfliktusait.
Ez a folyamat fejleszti azt a képességet, hogy többféle nézőpontot tartsunk egyszerre észben, valamint, hogy elkülönítsük a külső viselkedést a mögötte álló belső folyamatoktól. Az irodalomterápia kifejezetten alkalmas az empátia és a mentalizációs készségek fejlesztésére, mivel a szövegek révén az olvasó „belehelyezkedhet” mások lelki világába.
Az alkotófolyamatok során az egyén aktív, cselekvő pozícióba kerül. Ez az aktivitás erősíti az én-hatékonyság élményét, amely alapvető az érzelemszabályozás szempontjából. Az alkotás során az egyén nem pusztán elszenvedi az érzelmi állapotokat, hanem alakítja, formálja és strukturálja azokat a képi megjelenítés révén. Ez a tapasztalat hozzájárul ahhoz, hogy az érzelmek ne kontrollálhatatlan belső eseményként, hanem befolyásolható, jelentéssel bíró élményekként jelenjenek meg. Az alkotás feszültségcsökkentő hatással bír, amelyet követően egy új egyensúly jöhet létre.
Így tehát az írás hasonlóan fontos eszközt jelent az érzelemszabályozásban. Lehetőséget ad arra, hogy az egyén külsővé tegye belső élményeit, ezáltal bizonyos értelemben távolságot is teremtsen tőlük.

Ez a külsővé tétel segíti az érzelmi intenzitás csökkentését, valamint elősegíti a reflexiót és az újraértelmezést. Az írás strukturáló funkciója révén az élmények időben és jelentésükben is rendezettebbé válnak, ami támogatja a belső koherencia és kontrollérzet kialakulását. A terápiás írás így nemcsak kifejezés, hanem egyfajta önszabályozó és integráló folyamat is.
Ugyanakkor sok esetben az érzelmek – különösen az intenzív, nehezen verbalizálható érzések, mint a harag, a félelem, a szégyen vagy a gyász – nem, vagy csak nehezen hozzáférhetők szavak szintjén. A képzőművészeti eszközök lehetővé teszik, hogy ezek az érzelmek is megjelenhessenek. A művészetterápiás alkotás szimbolikus jellege szintén fontos szerepet játszik az érzelemszabályozásban (erről egy korábbi blogcikkünkben olvashattok hosszabban). A szimbólumok egyrészt lehetővé teszik, hogy az érzelmi tartalmak közvetett formában jelenjenek meg, ami védő távolságot teremt az élmény és az átélő között, másrészt gyógyító hatással is bírnak, elősegítik a teljességélmény megélését.
Összességében az alkotás egészségmegőrző, személyiségfejlesztő és gyógyító hatással rendelkezik – az érzelmi világ színesebbé válik általa, és a külvilágban is könnyebben feldezhetővé válnak ezek a színek.
Hol tapaszthatod ezt meg legközelebb?
A március 4-én induló „Ismeretlen táj” 7 alkalmas önismereti csoporton az irodalom és a képzőművészet fogják támogatni azt, hogy egy biztonságos és elfogadó térben közelebb kerülhessünk az érzelmeinkhez. Az önismereti csoport során elsajátított eszközök otthon is alkalmazhatóvá válnak, így elősegítve az érzelemszabályozást és egy stabilabb-színesebb életet.
Infó/jelentkezés: vukovjohanna.pszi@gmail.com
Forrás: Antalfai Márta: Alkotás és kibontakozás, Béres Judit: Terápiás írás, Edith Eva Eger: Az ajándék, Mogyorósy-Révész Zsuzsanna: Érzelemszabályozás a gyakorlatban
A fotókat Dancs Enikő Bianka készítette Johanna irodalomterápiás foglalkozásán.



















