Van valami egészen varázslatos és egyben szemtelenül provokáló is abban, amikor a tudomány egyszer csak azt mondja: „Figyu, lehet, hogy az agyadnak nem a kollagén hiányzik – hanem egy kis zene, tánc és kreatív káosz.”
2025-ben jelent meg egy hatalmas, 13 országra és több mint 1400 emberre kiterjedő kutatás, amely azt vizsgálta, mit művel a kreativitás az agyunkkal. És most kapaszkodj meg: a kreativitás tényleg fiatalít. Nem átvitt értelemben, nem csak „jaj, de fiatalnak érzem magam, amikor festek”, hanem biometriai, mérhető, tudományos módon. Lőrincz Beca művészetterapeuta írása.
A kutatók EEG-vel (Az EEG az elektroenkefalográfia rövidítése, amely egy olyan orvosi vizsgálat, amely az agy elektromos aktivitásának mérésére és rögzítésére szolgál.) vizsgálták a résztvevők agyi működését, majd ezek alapján építettek egy modellt, amit egyszerűen csak így neveztek: brain clock (agyi óra).
Ez az óra nem azt méri, hogy hány kávé kell még a nap túléléséhez, hanem azt, hogy biológiailag mennyi idős az agyad. Azt is kiszámolja, hogy a valós életkorodhoz képest mennyivel fiatalabb vagy öregebb az idegrendszered. Ezt hívják BAG-nek, azaz brain-age gapnek.
Pozitív BAG: az agy idősebb, mint a biológiai életkor
Negatív BAG: az agy fiatalabb, mint a biológiai életkor
És akkor ugye jött a nagy kérdés:
Mi képes ezt a számot lefelé tolni? Mi tart fiatalon?
A válasz ennél bájosabban emberi nem is lehetne: a kreativitás! Ami nem luxus, hanem biohack. A kutatás szerint
azoknak az agya, akik rendszeresen táncolnak, zenélnek, festenek, írnak, szobrászkodnak, terveznek, vagy akár videojátékot játszanak, lassabban öregszik.
(Side note: a videojátékok esetében sajnos negatív hatások is mérhetők, ám ez a cikk most a mértékletes használat irányából közelít.)
Sőt, a kreatív gyakorlás szintje is számít: a profik agya fiatalosabb volt, de a hobby-alkotók is jelentős előnyben voltak és még az abszolút kezdők agya is elkezdett „tuningolódni”, amint beléptek a kreatív térbe.
Ez nem placebo, nem önámítás, nem „pozitív gondolkodás”. Ez biológiai hatás. Az agy kapcsolódási hálózatai aktívabbak, feszesebbek, frissebbek lettek. A kutatók agyhálózat-modellezést és mindenféle futurisztikus algoritmust vetettek be, és kiderült: a kreatív élmények fellobbantják az agy plaszticitását.
Olyan ez, mintha: minden tánclépés egy új neuronösvényt taposna ki, minden ecsetvonás újraszínezné az idegi térképedet, minden játék, dallam vagy improvizáció friss kábeleket húzna odabent. Az agy szó szerint újraépíti önmagát.
Ez az első olyan kutatás, amely nem csak egyetlen kreatív területre koncentrál (zene, tánc, képzőművészetek), hanem a teljes kreatív univerzumot vizsgálja — sőt, még a videojátékokat is. Az eredmény mindenhol ugyanaz volt: a kreativitás univerzális agyfiatalító.
A jó hír: nem kell művésznek vagy zseninek lenned
Sőt, még tehetségesnek sem. Nem kell galériákat meghódítanod, táncversenyt nyerned vagy koncertet adni ahhoz, hogy az agyad rákapcsoljon a fiatalító üzemmódra. Elég, ha: hetente csinálsz egy őszintén bénácska rajzot, vagy firkálgatsz, improvizálsz három-négy hangot, önfeledten mozogsz a kedvenc számodra vagy lenyomsz egy videojátékos küldetést. Ennyi.
Heti egy kis kreatív aktív alkotós élmény = agyi ránctalanítás. Nem ígérem, hogy a homlokod kisimul, de azt igen, hogy a fejedben működő idegi pályák aktiválódnak és újak jönnek létre.
Ez az egész kutatás azt mutatja be, hogy a kreativitás nem valami misztikus, ritka adottság, hanem élettani szükséglet. A kreatív élmények valóságos idegi edzésprogramot jelentenek, ami mind eszköz az agy újraépítéséhez.
Ha legközelebb azt mondanád magadnak: „Áh, én nem vagyok kreatív…” akkor jusson eszedbe: nem az eredmény és a cél számít, hanem a játék és az odáig vezető út.
Az számít, hogy játssz, kísérletezz, hagyd, hogy mozogjon benned az érzés.
